- M�r napok �ta ker�lsz engem… - mondtam kicsit szomor�an, elhal� hangon.

- E-ezt mib�l gondolod..? – k�rdezte az el�ttem �ll� m�lyv�r�s, hossz� haj� l�ny.

- L�ssuk csak… ha megl�tsz a suliban, r�gt�n elford�tod a fejed, s�t megfordulsz �s elm�sz a m�sik ir�nyba…

- Az… csak az�rt, mert…

- Mikor mondom, hogy megv�rlak a suli kapuj�ban, k�pes vagy h�tul menni, hogy ne tal�lkozhass velem – v�gtam bele szav�ba.

- H�t… az meg, az�rt, mert… haza kellett sietnem! – mondta �s hat�rozottan pr�b�lt r�m n�zni.

- Ezzel nem nagyon gy�zt�l meg… - mondtam k�telkedve – Ha h�tul m�sz az hosszabb �t hazafel�, mint, ha el�lr�l j�ssz ki a sulib�l. – fedtem fel neki a t�nyeket, mire elv�r�s�d�tt zavartan �s elford�totta r�lam tekintet�t.

Hajam �tlagos barna, szemeimmel egy�tt. B�r�m el�g s�padt, tal�n a v�rszeg�nys�g miatt �s nem �pp az�rt, mert egy v�mp�r lenn�k. M�r sok embert�l hallottam ezt, de nem �rzem, hogy v�rt k�v�nn�k �s a napot is el�g j�l b�rom. Egy �tlagos sr�c vagyok, aki nem hisz semmi term�szetfeletti er�ben. A sulim is �tlagos �s minden egy�b dolog k�r�l�ttem, kiv�ve, hogy az el�ttem �ll� zavarban l�v� l�ny ker�l engem egy ideje, de nem tudok r�j�nni, hogy mi�rt. �pp ezt pr�b�lom kider�teni, de sehogy nem adja meg mag�t.

- Figyelj… ezzel nem megy�nk sokra. – adtam be a derekam �s els�hajtva belet�rtam r�vid hajamba. – Nem mondom, hogy most m�r meg�rtem, mi�rt ker�lsz, de hagylak addig, m�g �gy �rzed, hogy elmondod.

- A-azt nem tehetem. – sz�lalt meg halkan, k�zben kezeivel babr�lt �s a bokrot kutatta szemeivel, ami mellett�nk volt alig f�l m�terre.

- Tal�n m�g mindig az zavar, hogy valaki azt mondta, hogy fi� �s l�ny nem lehetnek k�z�ns�ges bar�tok? Megmondtam neked, hogy engem nem zavar, hogy nem viszonzod, csak melletted akarok lenni!

- De �ppen ez! M�r gyerekkorunk �ta ismerj�k egym�st. Nem tudok m�shogy n�zni r�d, mint egy bar�tra.

- Mondtam, hogy nem kell… - n�ztem a f�ldre. Fejemben kezdett eluralkodni a k�osz. –Ez�rt ker�lsz? Mert bevallottam az �rz�seimet? –n�ztem a szemeibe, azokba a kobaltk�k szemekbe, amikben a f�lelem szikr�j�t v�ltem felcsillanni. Hirtelen egy furcsa �rz�s ker�tett hatalm�ba.

- Puszt�tsd el! – a fejem iszonyatos fejf�j�sba kezdett.

- Ki..? Ki vagy te? –kezem k�z� fogtam a fejem �s �gy pr�b�ltam kiz�rni a hangot. Mintha, csak saj�t magamat hallan�m. De nem… m�gsem. Ez valaki m�s.

- Eric… - �bresztett fel egy agg�d� hang. Jobb v�llamon egy meleg k�z pihent. A hang a fejemben csillapodott, de a fejf�j�s m�g nem m�lt el.

- K�rlek… menj innen… - szinte k�ny�r�gtem. Mikor l�ttam, hogy nem mozdul csak �rtetlen�l figyel, felemeltem a hangom. – T�nj m�r innen! – �t�ttem el kez�t �s h�tat ford�tottam neki.

- Eric… Sajn�lom… - has�tott m�g jobban bele a sz�vembe ez a sz�nalmat kelt� hang.

- Puszt�tsd el!

- Sz�llj m�r ki a fejemb�l! – t�rdre rogytam. A f�jdalom megsz�nt. Kit�gult szemekkel n�ztem magam el�. A tavaszi sz�l l�gyan f�jta a f�k lombjait. Megz�rgette a bokrokat, m�g el� nem b�jt egy kis �llat �s tov�bb haladt. Hajam amennyire tudott szemem f�l� tornyosult �s elz�rta a k�lvil�g nagy r�sz�t el�lem.

~ Mi is t�rt�nt? Mi�rt kezdett ker�lni Amy? P�r hete szerelmet vallottam neki. Azt mondta gondolkodik rajta, de nem akarja, hogy a bar�ts�gunk k�r�ra menjen. Egy teljes h�tig, mintha nem t�rt�nt volna semmi, majd meg�ll�tottam �s k�rd�re vontam. Azt mondta sokat gondolkodott, de nem akar t�bb lenni, mint egy bar�t. �n ezt elfogadtam. T�bbsz�r fel se hoztam a t�m�t. Majd ker�lni kezdett. T�rtem egy ideig, majd kezdett egyre jobban �rdekelni, hogy m�gis, mire fel ez a ker�l�s. Az �r�k v�gezt�vel sz� n�lk�l magam ut�n h�ztam a suli m�g�, egy erd�s r�szhez, ahol nem zavarhatnak meg. Pr�b�ltam higgadtan r�k�rdezni, de nem �gy siker�lt, ahogy �n azt elterveztem. Most pedig itt t�rdelek �s fogalmam sincs, mi�rt nem megyek haza, mi�rt emeltem fel a hangom �s ijesztettem el magam mell�l azt, aki�rt m�r �vek �ta �gy oda-vissza vagyok. Lehet, hogy volt m�r p�r bar�tn�m, de semmit se jelentettek, mert �ppen az�rt szereztem �ket, hogy ezzel megbizonyosodjak Amy �rz�seir�l. Viszont ez nem sokat haszn�lt.

Elm�lyedve gondolataimban, lassan fel�lltam �s hazafel� vettem az ir�nyt. A sulit�l, m�g a h�zamig �rek negyed �ra s�t�lva, most viszont azzal a temp�val, amit dikt�ltam, majdnem f�l�ra kellett. Mikor v�gre meg�rkeztem cip�im ledobtam magamr�l, nem f�radtam azzal, hogy rendesen helyre tegyem �ket. Halkan sz�mmal megform�ltam egy „Megj�ttem”-et, mire egy fekete sz�rgoly� l�pett el�m. Nyolcasokat le�rva d�rg�l�d�tt l�bamnak. Szemeimb�l, mintha kisz�llt volna az �let. �veges tekintettel n�ztem Kuro-ra.

- Sajn�lom. Mindj�rt adok enni… - mondtam �s szob�mhoz s�t�ltam. T�sk�m laz�n lecs�szott v�llamon, m�g nem a f�ldre m�rt egy csap�st. – Olyan furcs�n �rzem magam. – D�ltem be az �gyamba, ami az ajt� el�tt helyezkedett el. Hason fekve pr�b�ltam er�t venni magamon, hogy fel�lljak �s megcsin�ljak p�r dolgot, amit m�ra elterveztem. Szemeim lecsuk�dtak �s egyre nyugodtabban vettem a leveg�t. �reztem, hogy Kuro kezemhez b�jik, majd kicsit megtaposva a fekv�helyet k�zel hozz�m lefekszik. Szinte magam el�tt l�tom, hogy �sszegub�dzik, mint egy kis sz�rgoly�. Nem voltam f�radt, de agyam lassan kikapcsolt.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.