Nick is egy k�z�l�k. �rangyal, aki az emberek biztons�g�ra esk�d�tt. Nem r�g v�gezte el az �rangyalokat k�pz� akad�mi�t. Nagy izgalommal v�rta, hogy v�gre megkapja els� gyakorl� munk�j�t, majd kinevezz�k igazi �rangyalnak. Legal�bbis ezt rem�lte.

Nem t�l hossz� s�t�t sz�n� haj, z�ld szemek, nem t�l f�rfias m�gis csod�latra m�lt� arcszerkezet. Magass�ga 180 centim�ter k�r�l, s�lya, pedig ehhez megfelel�.

Sz�lsebesen szelte �t az eget, egyre magasabbra sz�llva. Legjobban ezt im�dta abban, hogy angyal. Fentr�l letekintve a mesesz�p t�jra, mik�zben a sz�l simogatja az arcod, t�d�d megtelik a friss leveg�vel. A szabads�g�rz�s�r�l m�r nem is besz�lve. �pp az akad�mi�ra sietett megtudni, hogy kit, milyen embert kap gyakorlatra. Amint meg�rkezett ereszkedni kezdett, egyre k�zeledett a talajhoz, mikor sz�rnyai hirtelen elt�ntek �gy f�l m�terre a f�ldt�l �s egy kis koppan�s hallatsz�dott, ahogy cip�je talpa tal�lkozott a betonnal. L�gy f�nyt vetve a Nap a f�ldre, egyenesen Nickre, egyszer�en szemet k�pr�ztat� volt a l�tv�ny. Minden olyan var�zslatosnak t�nt, sz�rnyai hely�n, mintha csill�mpor ragyogna, ami a nap hat�s�ra m�g meseszer�bbnek t�nt. Lass� l�ptekkel indult a kapu fel�. �tk�zben mindenki mosolyogva k�sz�nt neki, mire ugyanolyan ragyog� mosollyal fogadta �ket, majd elt�nt egy hatalmas bej�raton. Izgatotts�g�t pr�b�lta rejtegetni, de l�ptei egyre gyorsultak, m�gsem rohantak. Ahogy egyre k�zelebb �rt a c�lhoz, �gy dobogott a sz�ve a tork�ban, ezzel kicsit nehezebben v�ve a leveg�t. Meg�llt egy ajt� el�tt �s m�ly l�legzetet vett, m�g bekopogott.

- Szabad! – sz�lt ki egy �rdes id�s hang �s benyitott. Az ajt�n t�l csatlakozott a hanghoz egy kor�t meghazudtol� test, kinek haja m�r feh�r volt, mint a b�r�nyfelh�k az �gen. Szemei gyorsan mozogtak, m�g a sorokat olvast�k �s sz�vt�k szinte magukba a bet�ket, szavakat, mondatokat. Mikor v�gzett az utols� sorral is az el�tte �ll� alakra tekintett m�lyz�ld szemeivel. Arca egy�ltal�n nem mutatta, hogy meg�lt m�r j� p�r ezer �vet. Tekintete gyeng�d volt m�gis tekint�lyt k�vetel�.

- J� napot, Mr. Cenweard! – hajoltam meg illedelmesen, ahogy egy feljebb val�val szemben tan�tottak minket.

~ Mr. Cenweard. B�lcsek �rz�je. Mindig azt gondoltam, hogy illik r� ez a n�v. Sok mindent tanulhattam t�le. �s nem csak �n, hanem m�g j� p�ran el�ttem �s ut�nam is fognak. – mosolyogtam el saj�t elm�letemen.

- Mag�nak is. – mosolyodott el, mikor v�gign�zett rajtam �s boldog arcomra tekintett. – Mintha csak tegnap lett volna, hogy neki kezdt�nk a k�pz�sednek. – mondta elmerengve. Erre a kijelent�sre kis p�r k�szott arcomra. El�g k�zeli ismer�s�k lett�nk Mr. Cenweard-el. Szinte olyan, mintha az ap�m lenne. Lehet, hogy csak az�rt, mert eleve a sz�leimet nem ismertem. Az els� eml�kem m�g kiskoromb�l az, mikor kinyitottam a szemeimet ez a f�rfi mosolyog r�m, k�r�l�tt�nk minden csillog. Akkor m�g � is gyakornok volt. Mikor azokra az er�s, h�feh�r sz�rnyakra n�ztem r�gt�n olyan nyugalmat �reztem, mint soha. Azok a tollak befedve a kistestemet, rejtett�k el el�lem azt, amit tal�n jobb, ha nem tudok. Soha nem is k�rdeztem vagy kutattam a m�ltam ut�n. Minden �gy j�, ahogy most van.

- Mr. Cenweard. Kihez osztottak be? – k�rdeztem meg, ami�rt j�ttem.

- Oh.. igen. – kezdett el kutatni a fi�kban. Egy mapp�t h�zott ki pillanatok m�lva �s �tny�jtotta. – Daisy Ellwood. �t kell v�delmezned. – a sz�kben �l�re tekintettem, majd a mapp�t kezdtem lapozgatni. R�gt�n az els� lapon a l�ny alapadatait tal�ltam.

- Daisy Ellwood. 18 lesz j�v�h�nap v�g�n. Sz�leit�l k�l�n �l, egy m�sik v�rosban ugyan, de tartja vel�k telefonon a kapcsolatot. – n�ztem a sorokat �s jegyeztem fel p�r dolgot. Mikor v�gign�ztem a k�pre t�vedtem. Hossz� s�t�tbarna haj, kis v�r�ssel keverve, olyan ak�r a karmazsin v�r�s egyik �rnyalata. Zaf�rk�k szemei enyh�n kih�zva, nem t�l l�tv�nyosan m�gis n�isen. Arca kerekded, l�gy von�sokkal.

~ Ak�r egy angyal�. – m�lyedtem a k�pen l�v� l�ny csod�lat�ba.

- Nick! –hallottam tan�t�m hangj�t, mire felemeltem tekintetem.

- I-igen? – annyira elmer�ltem a l�tv�nyban, hogy szinte elsz�gyelltem magam.

- Khm… M�g be nem t�lti a l�ny a 18-at, addig a gondjaidra b�zzuk �t. – k�sz�r�lte meg a tork�t.

- �rtettem. – vettem fel komoly tekintetem, mire a mester csak elmosolyodott.

- Ez fogja eld�nteni a j�v�det. Mindent bele. – mondta kedvesen.

- Igenis. – engedtem meg egy kis mosolyt �n is, majd meghajoltam kiss� �s t�voztam.

Mikor ki�rtem az �p�letb�l m�lyen besz�vtam a friss szell� illat�t �s elkezdtem rohanni el�re. Ilyenkor ak�r egy kisgyerek elrugaszkodtam a talajt�l �s sz�rnyaim el�t�ntek rejtekeikb�l.  Kezeim most nem magam mellett tartottam, hanem kit�rtam ak�rcsak sz�rnyaimat �s �gy �lveztem csukott szemekkel a kellemes leveg�t. Szinte bukfenceket vetve a leveg�ben sz�rnyaltam az �gen. Ahogy haladtam el�re, egyre k�zelebb �rtem a kit�z�tt c�lhoz. Hamar meg�rkeztem Daisy h�z�hoz, ahol megpillantva a z�ld kertet ereszkedni kezdtem. Amint f�ldet �rtem ism�t csillog�s vett k�r�l �s a lehullott vir�gszirmok, ahogy a szell� felkapja �ket �s f�jja, amerre l�tja. Sz�rnyaim ism�t elt�ntek. Z�ld szemeim a kis h�zat k�mlelt�k. Lassan megindultam, mikor az �vegajt� �vatosan kiny�lt �s egy hossz� haj� l�ny n�zett ki rajta. Val�sz�n�leg most kelhetett, hisz m�g pizsam�ban n�zett k�rbe. Kezeit �sszekulcsolta, majd ny�jt�zott egyet �s besz�vta a tavaszi vir�gillatos leveg�t.

- Akkor ir�ny a konyha �s �ss�nk �ssze valami ennival�t. – mondta ki hangosan, mintha csak nekem mondan�. Az �vegajt�t nyitva hagyva l�pett vissza a h�zba �s t�nt el a f�gg�ny�k m�g�tt. Ahogy a szell� belop�dzott a kis helyis�gbe, �gy kapta fel a f�gg�ny�ket �s mozgatta �ket jobbra-balra. �n is megindultam el�re �s bel�ptem a l�ny ut�n az �p�letbe. Nem t�l nagy, de b�ven el�g egy szem�ly sz�m�ra. Csup�n f�ldszint van. Egy h�l� r�sz, egy konyha egybe az �tkezd�vel, egy-egy f�rd� �s mell�khelyis�g, m�g egy kis kamra �s egy m�sik vend�gl�t�sra haszn�latos kis nappali, ami a bej�rat fel�l r�gt�n megtekinthet�.

Gyors k�rbetekint�s ut�n meg�llap�tottam, hogy ahhoz k�pest, hogy m�g csak 17, �gyel arra, hogy rend �s tisztas�g legyen a lak�sban, ahol �l. A konyh�b�l hangok sz�r�dtek ki, mire l�pteim oda vittek. A l�ny otthonosan mozgott a konyh�ban, nem kellett sokat gondolkoznia, hogy mit egyen reggelire. �ssze�t�tt egy egyszer� �telt �s neki is �llt.

~ �gy l�tszik nem lesz sok gondom ebben az egy h�napban. – gondoltam kicsit megk�nnyebb�lve ugyan, de a sz�vem m�ly�n valami nagyon furcs�t �reztem. Rossz�rz�s ker�tett hatalm�ba, amit ink�bb betudtam az idegesked�semnek, minthogy, valami sz�rny�s�gre kelljen gondolnom.